A Trieri Egyetemen tarott munkaértekezlet során meghatározták, milyen elemzési eljárásokat használjanak a munkacsoportok

A nyolc országból 25 résztvevő intézményt és számos tudományágat tömörítő projekt egyik fő jellegzetessége, hogy dialógus és vita során közös következtetéseket igyekeznek levonni és egységes kutatási módszertant kialakítani. A Diverfarming projekt feladata, hogy az európai mezőgazdaságnak egy új, a terménydiverzifikáción és a fenntarthatóságon alapuló térképét igyekezzen felvázolni. Ehhez sikerült megalkotni egy közös stratégiát.

A január 18–20 között a németországi Trierben tartott munkaértekezlet és vitafórum eredményeként levonták azokat a konklúziókat, amelyek meghatározzák a talaj- és növénymintavételezés és –elemzés folyamatát.

Először a legjobb módszertant kellett kiválasztani a talajok baktérium- és mikrobiológiai biodiverzitásának meghatározására. Ez két hosszútávú kísérlet esettanulmánya nyomán történt februárban: az egyik a Cartagenai Műszaki Egyetem (UPCT), a másik a Mezőgazdasági Kutatási és Agrárgazdasági Elemzési Tanács (CREA) eljárása volt. A két különböző platform felhasználása biztosítja, hogy a projekt esettanulmányai számára a legjobb módszert válasszák ki.

Az összehasonlítás elvégzése után minden terményféleségre 9 talajmintát vesznek (a jelenleg termesztett növényből és az elfogadott diverzifikációból) a projekt minden kísérleti területén. Heves vitát váltott kia a mintázási mélység kérdése, hiszen minden érintett tudományág (földtan, genetika, biológia, agrártudomány stb.) igénye különböző, más-más paramétereket mérnek.

A bonyodalmak ellenére megállapodás született arról, bhogy minden diverzifikáció esetében két mélységből (0-10 cm és 10-30 cm) kell mintát venni, ezzel biztosítható, hogy az eredmények felhasználhatók a javasolt termesztési rendszerek fenntarthatóságának modellezésére.

Ahhoz, hogy megtalálják a minták kódolásának legjobb, minden partner számára megfelelő rendszerét, az első lépés a mintákból kinyert kódolandó tényezők listájának összeállítása volt.

A tudományközi munkacsoport tagjai közötti viták megnyitották az utat a partnerek együttműködése számára, amely egyeek mellett videók készítését irányozta elő: az egyiket a földigiliszták mintavételezéséről, egy másikat a különböző paraméterek felvételénél elkövetett leggyakoribb hibákról, annak érdekében, hogy ezeket a jövőben elkerüljék. Ezáltal közös, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos tudásbázis alakítható ki, amely elősegíti a hatákonyabb diverzifikációs rendszerek bevezetését.

Az értekezleten megtárgyalt valamennyi paraméter szerepelni fog egy összeállítandó, szabad hozzáférésű kézikünyvben, amely ezév júniusára készül el. A szerzőket az ennek a feladatnak a végrehajtásáért felelős (3., 4. és 5. számú) munkacsomagok vezetői jelölik ki.

Minden megtárgyalt témát a fenntarthatóság és a vidékfejlesztés szempontjából vizsgáltak, összhangban a Diverfarming projekt alapelveivel.

Az értekezleten bemutatták a projekthez legutóbb csatlakozott vállalkozást, a holland Ekoboerderij Bromót. A terepi kísérletekkel való ismerkedés keretében a résztvevők meglátogatták a Dr. Frey szőlészeti gazdaságot.

Miután a talajfelvételezés és -elemzés alapjait tisztázták, várakozással tekinthetünk a kézikönyv megjelenése és a terepi munkák megkezdése (december első napjai) elé.