A Diverfarming projekt feltérképezi a közgazdasági, társadalmi és környezeti szempontból leghatékonyabb termesztésmódokat és megindítja a kísérleteket, hogy megoldásokat javasoljon az európai gazdálkodóknak

Az olajfaliget, az andalúziai tájak képének meghatozója több jövedelmet hozhat és kevesebb eróziós problémától szenvedhet, ha más termények vegyülnek bele. Ha a sorok közé takarmány- és aromás növényeket vagy éppen aloé verát ültetnek, nagyobb lesz a hozam. Az ilyen termesztési rendszer alkalmazása kulcsfontosságú a lakosság megtartásához, a nemzedékváltáshoz a vidéki övezetekben, különösen hegyvidéki, lejtős területek olajfaligeteiben, ahol a földek felhagyása általános jelenség.

Ezeket az eredményeket az Európai Unió Horizont 2020 programjának Diverfarming projektjéből lehet kiszűrni, amely második szakaszába lépett. Mezőgazdasági szakemberekből, agrárpolitikai menedzserekből és végső felhasználókból álló kutatócsoport adta össze tudását és tapasztalatait, hogy megtalálja a legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb és környezetbarát terménydiverzifikációs rendszereket az egyes európai régiókban.

Mandulafák sorai közé kakukkfüvet, levendulát vagy rozmaringot; kertészeti terményeket mint salátát vagy brokkolit a gyümölcsfák közé; borsót vetésforgóban öntözés nélkül termesztett gabonafélékkel – ezek a spanyolországi diverzifikációra javasolt megoldások.

Olaszországban az egyetlen növény ültetéséből származó negatív hatásokat szárazműveléses gabona és lóbab, ill. lucerna vetésforgóval lehet kiküszöbölni. Öntözéses gabonatermesztés estén a paradicsom lehet a legjobb vetésforgó növény.

A térkép északi részén, Hollandia legelőtájain köztes vetésre a búza, lóbab, len vagy zab növényeket találták a legmegfelelőbb opciónak.

A német szőlőskertekben, amelyek arról híresek, hogy szélssőségesen meredek lejtőkön terülnek el, ezután a tőkesorok között hüvelyes növények és aromás lágyszárúak nőnek majd, tápanyagokkal látva el a talajt. Az illatos növények “természetes növényvédő szerekként” működhetnek.

A magyaroszági gyümölcsösökben a takarmány-, gyógy- és ilaltos növényektől várható a legnagyobb haszon. A szőlőültetvényekben fűmag- és hüvelyes keverékeket, azabot vagy lucernát vethetnek. Az árutermelő kertekben viszont a tavaszi árpa vetésforgó az a rendszer, amelyet a projekt résztvevői a legalkalmasabbnak találtak.

A legészakibb résztvevő államban, Finnországban hüvelyes termények és gabonafélék vetésforgóját tervezik a jelenlg legelőként hasznosított terüelteken, hogy maximalizálják a környezeti és a gazdasági hasznot.

Az ideális diverzifikációs módozatokat online felmérések eredményeként határozták meg. A felméréseket a Cartagenai Műszaki Egyetemen tervezték és bonolították le, a Códrobai Egyetem és még 23 további partner közreműködésével, amelyek között tudományos intézmények, mezőgazdasági szervezetek és üzleti vállalkozások egyaránt vannak. A kérdőíves felmérések során arra kérték a projekt résztvevőit, jelöljék meg a szektorban jellemző fő környezeti problémákat, és azt, milyen művelési módokkal lejetne megoldani őket.

Az eredmények terjesztése és elmélyítése szándékával a projekt különböző partnerei összejöveteleket szerveztek a mezőgazdasági lánc gyenge elemeinek kimutatására, amelyeken a kutatói állománytól a végfogyasztókig sokan részt vettek, hogy továbbadják az eredményeket a földeket megművelőknek.

Az ülések sorában az olasz Mezőgazdasági és Agrárgazdaásgi Elemzési Tanács, a hollandiai Wageningeni Egyetem Spanyolországban pedig az ASAJA Córdobai Egyetemmel együtt rendezett összejövetelt, majd március 23-án a németországi Trieri Egyetem zárja ezek sorát.

Miután a különböző rendszereket értékelték és egyetértés alakult ki, a terepi kísérletezés szakasza kezdődik, amelyben a diverzifikáció hatásai megtestesülnek.

Olajfaligetek diverzifikációja Andalúziában

A Córdobai Egyetem március 6-án tartotta műhelybeszélgetését a Geolit technológiai parkban, Mengibarban (Jaén tartomány). Az ülésen Diverfarming kutatói, Luis Parras és Manuel González hangsúlyozták a projekttől várható környezeti hasznokat, mivel a kiválasztott termények szerves anyaggal dúsítják a talajokat, javítják tulajdonságaikat, ezáltal csökkentik a talajeróziót, amely Andalúzia sok talajtípusát érinti.

A mezőgazdasági mérnökök és a több kutatóhelyet képviselő kutatók (Jaéni és Córdobai Egyetem, a Sierra de Cazorla és a Sierra Mágina minőségi tanúsítványokat adó tanács, valamint az IFAPA és a SEO/Bird Life, több élelmiszerszövetkezet és mezőgazdasági szövetség képviselői szélesebb körű tájékoztatást kaptak a vizsgált területeken lehetséges megoldásokról és a leginkább fenntartható diverzifikációs rendszer validálásáról.