Az Európai Bizottság támogatásával folyó Diverfarming projekt kutatócsoportja közös módszertant alakít ki a nagy ráfordítást igénylő monokultúrát felváltó terménykombinációk környezeti és társadalmi-gazdasági hatásainak értékelésére

Európa folytatja a mezőgazdasági termények biodiverzitásán alapuló mezőgazdasági művelés első tudományos értékelési munkálatait. Ez a Diverfarming projektnek köszönhető, amelynek kutatócsoportja, amelyet Raúl Zornoza (Universidad Politécnica de Cartagena) vezet, a múlt héten Ameland szigetén (Hollandia) egyetértésre jutott a nagy kérdés megválaszolását szolgáló módszertan és ismérvek tekintetében: valóban gazdaságos-e különböző terményeket kombinálni ugyanazon a földterületen, akár vetésforgó által, akár többféle növény egyidejű termesztésével?

Az első társadalmi-gazdasági megközelítés, amelyet a Diverfarming kutatócsport Heikki Lehtonen (Luke, Finnország) vezetésével dolgozott ki, igazolja, hogy a monokultúra továbbra is lényegesen népszerűbb Európaszerte, annak ellenére, hogy közgazdasági és környezeti szempontból sem olyan hatékony, mint a termények kombinációja, ha hosszú távon gondolkodunk. Lehtonen az első eredmények ismertetése során kifejtette, hogy a monotermények kevésbé ellánállók az éghajlat hirtelen ingadozásainak, mint az aszályos vagy az árvizes időszakok. Továbbá, ezek nem engedik meg a szinergiák kiaknázását, akik pedig monokultúrát gyakorolnak, nagyobb piaci kockázatnak vannak kitéve. Mindezek érzékeltetésére a Diverfarming csoport részletesen fogja vizsgálni a mezőgazdaság diverzifikációjának társadalmi és gazdasági hatásait, beleértve az értékláncot, azaz a termőföldtől a fogyasztó asztaláig terjedő láncolatot. A csoport agrárgazdasági szakemberekből áll, vezetője Stefano Pascucci, az Exeteri Egyetem munkatársa, aki megragadta a lehetőséget a Diverfarming amelandi közgyűlésén, hogy konkrét paramétereket mutasson be, amelyeket a 14 Diverfamring esettanulmány keretében mérni fognak. Ezeket a kísérleteket a múlt évi munka eredményeként választották ki a résztvevő hat ország gazdálkodói, agrártechnikusai, közigazgatási szakemberei és tudományos kutatói, akik a diverzifikációt értékelik Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban, Magyarországon és Németországban. Ez az állampolgárok bevonásával folyó tudományos projekt, amelyet Javier Calatrava és María Dolores Gómez-López (Universidad Politécnica de Cartagena) koordinál. Ilyen módon értékelték a művelési módokat, amelyeket a szakértők a leghatékonyabbnak tartanak a mezőgazdaság diverzifikációja érdekében, tesztelés alá vetették ezeket a megoldásokat, különböző távlatokból vizsgálták őket a projekt további négy futási éve alatt.

Továbbá, a társadalmi és közgazdasági értékelésen túl, ebben az évben megkezdődnek a biodiverzitásra és a környezeti hatásokra vonatkozó kutatások, miután megegyezés születik a figyelmbe veendő paraméterek listájáról. Sören Thiele-Bruhn (Trieri Egyetem Németország) és Lóczy Dénes (Pécsi Tudományegyetem, Magyarország) irányításával elemzéseket fognak végrehajtani arra vonatkozóan, hogyan növelhető a talaj biodiverzitása, hogyan csökkenthető a növénybetegségek gyakorisága, mérhető a mikrobiális és a gerinctelenek összetétele, a talaj által közvetített betegségek jelenléte valamint egyéb szempontokat is tanulmányoznak. Erre a célra a Diverfarming saját módszertant alakított ki, amely egyesíti a különböző régiókban használatos talajfelvételezési és –elemzési rendszereket, hogy mindenütt ugyanazokat a mutatókat alkalmazzák és hogy érvényes következtetéseket lehessen levonni. A környezeti hatásokat a változók értékeiből következtetik ki, amelyek tükrözik a különböző területek éghajlati viszonyait és a paraméterekből kiolvashatók azok az intézkedések, amelyeket környezeti szempontból vizsgálni lehet. Ilyen módon a kia ráfordítású megoldásokat is értékelni lehet (csökkentett gépesítés, növényegészségügyi termékek, műtrágyák, szervez trágyák és víz felhasználása) azokkal a hatásukkal együtt, amelyeket a vízkészletekre, a szénmegkötésre vagy a talajok termékenységére gyakorolnak.

Minden adat, amelyet a már egységesített mérésekből kapnak, matematikai modellek tervezését alapozza meg inputtal, amelyek lehetővé teszik a jövedelmezőség és a hatékonyság előrejelzését, ahogyan Roberta Farina (Mezőgazdasági és Agrárgazdasági Elemzések Tanács, Olaszország) magyarázta.

A Diverfarming projektet az Európai Bizottság Horizont 2020 programja finanszírozza, az “ Élelmiszerbiztonság, fenntartható mező- és erdőgazdaság, tengeri, tengerparti és szárazföldi vizek kutatása és a Bioökonómia” elnevezésű felhívás keretében, amelyben Spanyolországból a Cartagenai és Córdobai Egyetemek, Olaszországból a Tusciai, az Egyesült Királyságból az Exeteri és a Portsmouth-i, Hollandiából a Wageningeni, Németországból a Trieri, Magyarországról a Pécsi, Svájcból a zürichi ETH Egyetem, a kutatóintézetek közül a Consiglio per la ricerca in agricoltura el'analisi del l'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Luonnonvarakeskus (Luke, Finnország), az agrárszerveződések közül az ASAJA (Spanyolország), a mezőgazdasági vállalatok közül a Casalasco és a Barilla (Olaszoszág), Arento, a Disfrimur logística és az Industrias David (Spanyolország), a Nieuw Bromo Van Tilburg és az Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Germany), Nedel-Market Kft and Gere (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és Polven Juustola (Finnország) részvételével.