Az Európai Bizottság H2020 programja keretében folyó projekt során szakirodalmi áttekintés készült arról, hogyan áll a terménydiverzifikáció Európában.

A különböző termények vegyítése és a talajművelés káros hatásainak enyhítése vagy kiküszöbölése – ez a lényege az Európában elterjedt évelő és fásszárú növények diverzifikációjának.

Ezek a növénytermesztési módszerek egyformán jellemzőek a spanyol olajfa-, mandula- és citrusligetekre, a német szőlőskertekre és a magyar gyümölcsösökre. Az öntözést elsősorban a csapadékviszonyok határozzák meg, míg a tápanyagpótlást komposzttal vagy szervestrágyával oldják meg Spanyolország olajfaligeteiben, a németországi szőlőkben viszont biofaszenet használnak erre a célra 

A különböző termények diverzifikált termesztési rendszereiben különböző megoldásai vannak a talajvédelemnek: ilyenek lehetőségek a növénytakarás, a tompító hatás, a csökkentett géphasználat és a drénezés korszerű eljárásai.  

További növények, amely nagy területet foglalnak el Európában: a gabonafélék Spanyolországban és Olaszországban, a takarmánynövények Hollandiában és Finnországban, valamint a kertészeti kultúrák Magyarországon. Esetükben a vetésforgó és a szántás kerülése az ajánlott művelési eljárás.

Ezeknek a növényeknek a vízgazdálkodásával kapcsolatban ki kell emelni, hogy Olaszországban és Magyarországon aszályos időben alkalmaznak öntözéses vízpótlást, miközben a talajerő pótlása a fás kultúrákban tapasztalthoz hasonló. Megemlítendő, hogy a talajvédelemben a direkt vetés és a gépi műveletek számának korlátozása is alternatívát jelent.

A fenti következtetéseket a Diverfarming projekt adataiból lehet levonni a terménydiverzifikáció különböző opcióinak és fenntarthatóságuknak elemzése után. Ez a kutatás az egyik lépés a projekt ötéves időtartama alatt bevezetendő fenntartható termesztési rendszerek kiválasztása irányában.

A Cartagenai Műszaki Egyetem kutatócsoportja, miután megkapta az övezetenként összegyűjtött alternatívák első listáját, megbízást kapott, hogy tudományos elemzésekkel további ismereteket szerezzen be ezekről az alternatívákról.

A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy földrajzi övezetenként és növényenként különböző beavatkozásokra van szükség, az egyes zónák eltérő gondjaira mindig a megfelelő termesztési eljárásokat kell alkalmazni a korábbinál magasabb szintű hatékonyság és fenntarthatóság érdekében.

További feladatként hátra van még az érintettek és a mezőgazdasági szektor szakembereinek széles körű bevonása a kutatásba, abból a célból, hogy szemléletükkel és az alternatívákra vonatkozó tudásukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy a diverzifikált gazdálkodás minél inkább elterjedjen.