A Córdobai Egyetem kutatócsoportja bemutatja a Diverfarming projekt előrehaladását a hegyi olajfa-ültetvényeken
A hegyi olajfaligetek nehéz helyzetben vannak. A gépesítés nehézsége azzal jár, hogy elveszítik pozíciójukat a jövedelmezőségért folytatott versenyben, és az új szuper technológiák, amelyek lehetővé teszik a gépi betakarítást, ami alacsonyabb költségei révén a hagyományos olajfaligetek versenyképességének csökkenését vonja maga után. Ugyanakkor az ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a talaj szénmegkötése (és ezáltal az éghajlatváltozás mérséklése), a biológiai sokféleség megőrzése vagy a vidéki lakosság megtartása még kompenzálhatják ezeket a hátrányokat.
Ezt a témát járta körül a „Hegyi olajfaligetek: innováció és fenntartható fejlődés” című rendezvénysorozat, Puente de Génavéban (Jaén tartomány) október 14–15-én, melyet a Rural Mediterranean Association, a Diputación de Jaén és a Caja Rural de Jaén támogatott.
A hagyományos olajfaligetekkel kapcsolatos kérdésekkel szembenézve Beatriz Lozano és Manuel González kutatók a Córdobai Egyetemről bemutatták az Európai Bizottság által finanszírozott Európai Diverfarming projektben elért eredményeiket. A projekt az európai mezőgazdaság fenntartható ágazattá történő átalakítását kívánja támogatni különböző gazdálkodási gyakorlatok, például a növények diverzifikálása révén. Lozano asszony és González úr a növények diverzifikációját tanulmányozzák egy jaeni hagyományos olajfaligetben, amely a lejtős felszín és a sok éven át tartó intenzív művelés miatt súlyos talajminőségi gondoktól szenved.
A 12x12 méteres kísérleti területek között széles sorokban háromféle diverzifikációt vezettek be: sáfrány, levendula, illetve bükköny és zab keverékét vetették. Sőt, úgy döntöttek, hogy nem folytatnak talajművelést és csökkentik a műtrágya felhasználást. Az ültetett növényeknek több ismérvnek is meg kell felelniük: összeegyeztethetőnek kell lenniük a fő terméssel, és később értékesíthetőknek.
A vizsgálatok első három évében a talaj minősége észrevehetően javult. Az olajfaligetek sorait borító növénytakaró hozzájárult a lefolyás csökkentéséhez, lassította a víz eróziós hatását. A talaj szervesszén- és szervesanyag-tartalma növekedett, egyes parcellákon megduplázódott. Az eddigi kísérletek során legfeljebb 3000 kg / ha zabot takarítottak be, míg a levendula vízhiány miatt nem volt sikeres.
A megfigyelt probléma az első években a fő termés hozamának csökkenését okozta (a kísérlet idejével egybeeső aszály miatt is), azonban idén a termelés stabilizálódni kezdett. A kutatók olyan növényeket és művelésmódokat keresnek, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatók, javítják a talaj minőségét és enyhítik az éghajlatváltozást, ugyanakkor jövedelmezőek a mezőgazdasági közösség számára is.
A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).
