A Diverfarming projekt egy csoportja mikroműanyagokat talált azon vizsgált juhok székletének 92%-ában, melyeket Murcia intenzíven művelt mezőgazdasági övezeteiben tartanak
A közelmúltban a műanyag-maradványok növekedését jelentős környezeti problémának nyilvánították. Ezek az anyagok, amelyek jelen vannnak a csomagolásban és mindennapi tárgyakban, meghatározó szerepet játszanak az intenzív mezőgazdasági övezetekben.
Az „Európa kertjének” is nevezett Murciai régióban a mulcsfólia (terméssorokat fedő műanyag) növeli a zöldségtermő területek produktivitását, de nagy mennyiségű műanyag felhasználásával jár. Ezt a kis sűrűségű műanyagot nehéz teljesen eltávolítani a földekről, így idővel kisebb részecskékre bomlik, amelyeket a talaj felvesz, a víz vagy a szél elszállít, és állatok is elfogyasztják.
Annak érdekében, hogy feltárják a mikroműanyaggal való szennyeződés mértékét ebben a zónában, a wageningeni és cartagenai egyetem kutatói elemezték ezen műanyagok jelenlétét a mezőgazdasági talajban és a juhszékletben is. Meghatározták mennyi műanyagot fogyasztanak azok az állatok, amelyek a betakarítás utáni mezőgazdasági termények maradványaiból táplálkoznak.
Megállapították, hogy a vizsgált talajminták 100%-a tartalmazott mikroműanyagot, csakúgy, mint a vizsgált juhszéklet minták 92%-a. Ez 2000 mikroműanyag-részecske per kilogramm talaj koncentrációt és 1000 részecske per kilogramm száraz széklet koncentrációt jelent. Ez az elemzés a műanyagok jelentős koncentrációjára utal, és felhívja a figyelmet arra, mennyi műanyagot fogyasztanak a juhok. A jövőben elemezni kell, hogy a műanyag bevitele hogyan befolyásolja ezen állatok szervezetét.
A műanyag negatív hatásai és az intenzív mezőgazdasági övezetekben történő felhalmozódása ellenére nagyon nehéz ezt az anyagot felszámolni, mivel az olyan technikák, mint a mulcsfólia használata, lehetővé teszik a víz és a peszticidek megtartását; ezek meghatározó tényezők az olyan kevés csapadékú, félszáraz zónákban, mint amilye a Murciai régió.
Ennek a tendenciának a megfordításához tehát a jelenlegi mezőgazdasági termelés paradigmájának megváltoztatására lesz szükség, vagyis, hogy az intenzív növénytermesztés szerepe másodlagos legyen. Az Európai Bizottság H2020 felhívása által finanszírozott Diverfarming projekt ezen a téren arra törekszik, hogy az európai mezőgazdaságban változást hozzon létre, fenntarthatóbb és a környezetet tiszteletben tartó gazdálkodást mozdítson elő. A növények diverzifikálásának és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kombinációjának segítségével törekednek a bolygó erőforrásainak gondos felhasználására, miközben a gazdák számára gazdasági előnyöket is biztosítanak.
A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).
Források:
Beriot, N., Peek, J., Zornoza, R., Geissen, V. and Huerta Lwanga, E. (2020) Low density-microplastics detected in sheep faeces and soil: A case study from the intensive vegetable farming in Southeast Spain, Science of The Total Environment,142653, ISSN 0048-9697, https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.142653
