A Diverfarming kutatócsoportja finomítja azokat a módsezrtani megközelítéseket, amelyekkel a termény fejlődését, a szénkivonást és a talajeróziót mérni lehet egy magyar biogazdálkodású szőlőkísérleti parcelláin

A szőlőkben megvalósuló terménydiverzifikáció az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások révén, mint a szénkivonás vagy a talajerózió mérséklése hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz történő rugalmasabb alkalmazkodáshoz.

A Diverfarming projekt célja, hogy előmozdítsa az európai mezőgazdaságban az átmenetet a környezeti és közgazdasági szempontból fenntarthatók agrárrendszerek felé. Ebből a célból végeznek kísérleteket a diverzifikáció és a kis ráfordítású művelési eljárásokterén egy villányi biogazdálkodású szőlészetben is.

Gere Attila szőlőjében két éve folynak a kísérletek. Ezek keretében a tőkesorok közé vetett lágyszárú növényekből és pillangósokbólálló keverék alkot növényborítást. A szőlő tenyészidőszaka alatt ezt négyszer vagy ötször lekaszálják és zöldtrágyaként beforgatják a talajba. A 24 hónap elteltével az esettanulmányt irányító Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja megjelentette a diverzifikáció hatásainak mérési módszertanára vonatkozó eredményeit.

A kutatócsoport kialakította a fenometriai vizsgálatok protokollját, amellyel kimutatható hogyan változik a biomassza a szőlőnövény növekedésének különböző szakaszaiban. Terepi monitorozással, levelek begyűjtésével és elemzésével állapítják meg, hogyan tükrözi a levélfelület-index a diverzifikáció hatását. A szénkivonás hatásának megállapítására a szőlő lombozatát, teljes biomasszáját, különböző talajtulajdonságokat és az erodálódott hordalékot elemzik. Végül a minták terepi és a laboratóriumi együttes kiértékelésével megbecsülik, a növényborítással mérsékelt erózió következtében mennyi szerves anyagot sikerül megőrizni a talajban.

Ezt a módszertani megközelítést alkalmazva, többféle előzetes következtetést vontak le, amelyek a Diverfarming projektben javasolt gyakorlati megoldások előnyeit támasztják alá. A talaj növényborítottságát biztosító köztes vetés csökkentette az erózió mértékét a tőkesorok között, a talajvédelem hatékony módjának bizonyult. Ugyanakkor növelte a talaj szervesanyag-tartalmát is.

Végül, a szőlőskert a szénkivonás és az üvegházhatású gázok kisebb mértékű kibocsátása révén mérsékeli az éghajlatváltozás következményeit is. Az alkalmazott metszési eljárások és a lenyesett vesszők beforgatása a talajba vagy szétterítése a felszínen hozzájárult az optimális szén/nitrogén arány kialakításához.A venyige ilyen felhasználása szénnel és nitrogénnel gazdagította a talajt, anélkül, hogy nitrogénkészletét a bor minőségére már káros szintre emelte volna. Sikerült megtalálni a tökéletes egyensúlyt az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és a minőségi borok előállításához szükséges feltételek között.

A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Luonnonvarakeskus (LUKE,Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).