A Diverfarming projekt első eredményeit, környezeti és termelési előnyeit publikálták a szőlőültetvények három éven át tartó diverzifikációja után
A németországi Mosel folyó partján fekvő lejtős szőlőültetvények jellegzetes szimbólumai egy régiónak, a Mosel borvidéknek, amelyet az innen származó bor nélkül nem lehet megérteni. A világ minden tájáról, különösen a szomszédos országokból, Belgiumból, Luxemburgból és Hollandiából, hegyek és bor miatt érkező turisták látogatják a környéket. Az új borászgenerációk hiánya, a hőmérséklet növekedése és az éghajlatváltozás okozta rövid és heves nyári esőzések azonban veszélyeztetik a bortermelést.
Ennek okán az európai H2020 Diverfarming projekt 2018-ban megkezdte a meredek lejtőjű, erősen (akár 70%-ban) köves ökológiai termesztésű szőlőültetvények diverzifikálását. A szőlőültetvények többségében széles körben elterjedt a lágyszárú fajok alkalmazása növénytakarás céljából. Ugyan a szőlő közötti sorokban lágyszárú növények nőnek, de alattuk gyomirtókkal vagy mechanikus módszerekkel küzdenek a kártevők ellen. A talajerózió csökkentése, a talaj termékenységének növelése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás enyhítése céljából a Trieri Egyetem (Németország) kutatócsoportja, Manuel Seeger professzor és Sören Thiele-Bruhn professzor koordinálásával bevezette a gyakorlatba a gyógynövények (kakukkfű és oregánó) használatát a „Weingut Dr. Frey” borászat szőlőjében.
Három évnyi diverzifikáció után a Felix Dittrich, Thomas Iserloh, Roman Hüppi, Sophie Ogan, Sören Thiele-Bruhn, Manuel Seeger és a borász vállalkozó, Cord Treseler által létrehozott csapat közzétette a diverzifikáció első eredményeit a szőlőtőkékkel és a bor minőségével kapcsolatban. Ezek az eredmények megmutatják ezen eljárások potenciális lehetőségeit, mivel nem jártak negatív hatással a bortermelésben.
Bár bizonyos mértékű versengés megfigyelhető a gyógynövényborítás és a szőlőtőkék között a vízért és a tápanyagokért, ezek a hatások korántsem hátrányosak, sőt, arra engednek következtetni, hogy kedvezően befolyásolhatják a bor minőségét, nyilatkozott Manuel Seeger. Ez bizonyos tápanyagok készletének kimerülésével függ össze: míg a nitrát hozzáférhetősége nem változott a növények diverzifikációjában, az ammónium, a foszfor és a kálium szintje a talaj legfelső területén (az első 10 centiméteren) valóban csökkent. Ismert azonban, hogy a rendelkezésre álló kálium és a bor minősége között van bizonyos kapcsolat. E tanulmány eredményei rámutatnak, hogy a talaj savasságának jobb elérhetősége a bor minőségének javulását eredményezheti. Ráadásul betartották a terméskompenzáció elvét: bár a szőlő termése valamivel alacsonyabb, ezt a minőség növekedése ellensúlyozza.
A tanulmány kiemeli azokat a szélsőséges éghajlati eseményeket, amelyek a diverzifikáció három éve alatt történtek. 2018-ban a viharok során egyhavi csapadékmennyiség hullott mindössze egy óra alatt; míg 2019-ben és 2020-ban rekord magas hőmérséklet és szárazság volt. Ily módon egyértelmű, hogy a szőlőültetvény termelékenységében a vízellátottság és az éghajlati viszonyok a meghatározó tényezők. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a szélsőséges körülményeket, a diverzifikációnak nincs káros hatása a terméshozamra vagy a bor minőségére. Szabványosított helyzetekben és a diverzifikáció hosszú távú stabilizálódásával ez a diverzifikációnak köszönhetően kaput nyit a profit növekedése előtt.
Az övezet jellegzetes tájának megőrzése, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése és a biológiai sokféleség növelése mind a talajban, mind az élő szervezetekben, például rovarokban, hozzáadott értéket képviselnek ebben az ágazatban, amely jelenleg nyitott a változásokra, hogy helyettesíteni lehessen a hiányzó és megbirkózni az éghajlatváltozás hatásainak várható forgatókönyveivel. Mindez a Mosel bor jövőjének megmentését jelenti.
A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).
Dittrich, Felix & Iserloh, Thomas & Treseler, Cord & Hüppi, Roman & Ogan, Sophie & Seeger, Manuel &, Thiele-Bruhn, Sören. (2021). Crop Diversification in Viticulture with Aromatic Plants: Effects of Intercropping on Grapevine Productivity in a Steep-Slope Vineyard in the Mosel Area, Germany. Agriculture. 11. 10.3390/agriculture11020095.
