A Diverfarming projekt córdobai kutatócsoportja a szerves szén mennyiségének rövid-, közép- és hosszútávú változását tanulmányozza a talajban, hagymányos, szántásmentes és takarónövényes művelés mellett
A talajminőség érzékeltetésére a szerves szén rétegződési indexét használták. Ez a mutató az egyes zónák termékenységéről tájékoztat, arról, hogy mekkkora mértékben támogatják a különböző mezőgazdaság tevékenységeket, ill. a termények produktivitását.
Ilyen módon a talaj minőségét a szerves szén mennyisége és a rétegződési index is jellemzi. Ez volt a kiindulópont a Córdobai Egyetem Agrokémiai, Edafológiai és Mikrobiológiai Tanszéke kutatócsoportja, a SUMAS számára, amelyet Luis Parras, Beatriz Lozano, Jesús Aguilera és Manuel González alkotott. A különböző művelési rendszereket vizsgálták, továbbá azok rövid-, közép- és hosszútávú hatását a talajok szervesszén-készletének változására.
Kutatásaikat az évszázados mediterrán öntözés nélküli oljafaligetekre összpontosították, amelyek Jaén tartományban találhatók, hogy megbecsüljék degradációjuk mértékét és meghatározzák a talaj fenntartható művelésének legmegfelelőbb gyakorlatát.
Ebben a tanulmányban háromféle eljárást vizsgáltak különböző időszakokra. Másrészt hagyományos eljárásokat alkalmaztak egy parcellán 2003 és 2017 között, amikor a középtávú minőségi változásokat monitorozták. “Itt alig találtunk változást, mivel a mediterrán talajokkal az a gond, hogy széntartalmuk az éghajlati viszonyok miatt alacsony”, emelte ki Luis Parras, az UCO agrokémia és edafológia professzora, a munkacsoport tagja
Ugyanilyen 14 éves időszak folyamán a parcellákon a szántásmentes művelés és a vegyszeres gyomirtás hatásait figyelték és megállapították, hogy a felszínen romlott a talaj minősége. Bár a talajban felfelé javuló minőséget találtak, “ami kedvező, hiszen azt jelenti, hogy a szén a mélységben stabilizálódik, és ezáltal szenet vonhatunk ki a légkörből és az nem fog újra eltávozni a talajból, úgy, mintha a felszínen raktározódna”, tette hozzá Parras.
Ezek voltak azoka az eljárások, amelyeket az olajfaligetek művelésében hagyományosan alkalmaztak. A kutatócsoport azonban takarónövény bevezetését is vizsgálta az Európai Unió Diverfarming projektje keretében, amely paradigmaváltásra törekszik az európai mezőgazdaságban, amely környezeti és közgazdasági szempontból is fenntarthatóbbá válhat a terménydiverzifikáció és a kis ráfordítású eljárások hatására. Az eredmény bíztató, mivel alig két év alatt némi javulás állt be a talaj minőségében.
Ezt a gyakorlatot 2017 és 2019 között vezették be és kimutatható változást találtak, ami bíztató a jövő szempontjából. “Ez fontos tény, mivel rövid távon bizonyos javulást látunk, ami, ha időben kitart, jelentős lehet”, jelezte Parras.
A javuló minőség a növényborításnak köszönhető, amely lehetővé tette, hogy a szén a felszínről lfelé mozogjon, amire a kutatócsoport törekszik. A hagyományos gazdálkodásban a szén a felszínen marad, és a hirtelen lezúduló záporok könnyedén lemoshatják vagy a mintaterületre jellemző magas hőmérséklet miatt károsodhat. Az agrárközösségben olyan eljárásokat használnak, amelyek képesek a mélyebb rétegekben megkötődik és hosszabb ideig ott marad, ezáltal elkerülhető az üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe
A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).
HIivatkozás
Aguilera-Huertas, J.; Lozano-García, B.; González-Rosado, M.; Parras-Alcántara, L. Effects of Management and Hillside Position on Soil Organic Carbon Stratification in Mediterranean Centenary Olive Grove. Agronomy 2021, 11, 650. https://doi.org/10.3390/agronomy11040650
