A hagyományosan művelt talajok akár tízszer több peszticidet is tartalmazhatnak, mint az organikus gazdálkodás alatt állók. Ezt állapították meg egy egész Európára kiterjedő, közös kutatás keretében a Diverfarming, a Recare és az iSQAPER projektek szakértői.
Az európai mezőgazdaságban több mint 70 éve alkalmaznak növényvédő szereket. Jelenlétük, mennyiségük és az európai talajok minőségére, szolgáltatásaira gyakorolt hatásuk kimutatása szükséges az újabb növényvédelmi termékek bevezetésének és engedélyeztetési eljárásainak kidolgozása céljából.
A feladat megoldása érdekében a Violette Geissen professzorasszony (Wageningeni Egyetem, Hollandia) vezette kutatócsoport University (Netherlands) három európai országban vett, 340 talajmintát elemzett, hogy összehasonlítsa a biogazdálkodással és a hagyományos módon művelt talajok “peszticid-koktéljait”. A kutatás három európai uniós projekt együttműködéseként valósult meg, ezek a RECARE (www.recare-project.eu/), az iSQAPER (www.isqaper-project.eu) és a DIVERFARMING.
A talajmintákat két spanyolországi, egy portugáliai és egy hollandiai esettanulmány helyszínén vették, négy fontos európai kultúrnövény alól: Spanyolországban kertészeti kultúrákat és narancsligeteket, Portugáliában szőlőt, Hollandiában burgonyaföldet mintáztak. A vegyi elemzések azt mutatták, hogy a hagyományos művelésű talajok összes növényvédőszer-tartalma 70–90%-kal több, mint az organikus gazdálkodás területein, bár az utóbbiakban is fellelhetők peszticidmaradványok.
“Míg a hagyományos gazdálkodás talajainak 70%-ában mintánként legfeljebb 16 szermaradvány volt kimutatható, az organikus táblák talajaiban mindössze maximum ötféle maradvány, a leggyakrabban és a legnagyobb mennyiségben a glifoszát és a pendimetalin nevű gyomirtók. A mintákat 2015 és 2018 között gyűjtötték, amikor a művelési eljárások nem sokat változtak, így jól tükrözik a jelenlegi állapotot, valószínűleg a többi uniós ország mezőgazdasági területeinek viszonyait is.”
Miután bebizonyosodott a “peszticidkoktélok” jelenléte Európa mezőgazdasági talajaiban, szükségessé válik annak vizsgálata is, hogy ezek a bonyolult és egymást erősítő hatású vegyi keverékek hogyan befolyásolják a talaj egészségi állapotát. Erről még nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A kutatócsoport kiemeli a talajokban található növényvédőszerek jogi szabályozásának és referenciapontok kijelölésének szükségességét a talajok biodiverzitásának megőrzése és a minőségi növénytermesztés érdekében. Továbbá, figyelembe véve a szermaradványok perzisztenciáját a biogazdálkodású talajokban, újra át kell gondolni, mennyi időre van szükség a hagyományosról az organikus gazdálkodásra való átállásra, annak függvényében, hogy mekkora az emített vegyi anyagok kiinduló koncentrációja és mennyi idő alatt bomlanak le.
A Diverfarming az Európai Bizottság által finanszírozott Horizont 2020 projekt, amely az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás, Tengeri, Tengerparti és Szárazföldi Kutatás és Biogazdaság” nevű pályázati felhívásra készült. Együttműködő partnerei a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) egyetemei, és az ETH Zürich (Svájc). A résztvevő kutatóközpontok: Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország), Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA agrárszervezet, Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, Disfrimur Logística and Industrías David (Spanyolország), Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország).
Geissen, Violette & Silva, Vera & Huerta, E. & Beriot, Nicolas & Oostindie, Klaas & Bin, Zhaoqi & Pyne, Erin & Busink, Sjors & Zomer, Paul & Mol, H. & Ritsema, Coen. (2021). Cocktails of pesticide residues in conventional and organic farming systems in Europe – Legacy of the past and turning point for the future. Environmental Pollution. 278. 116827. 10.1016/j.envpol.2021.116827
