A Diverfarming projekt a tápanyagokat és a talaj mikrobiális társulásában bekövetkezett változásokat elemezte mérsékelt trágyázás mellett a dinnye és a tehénborsó köztes vetésének első évében.
A köztes vetés olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely magában foglalja két vagy több növényfaj egyidejű termesztését ugyanazon a földterületen. A köztes vetés nemcsak növeli a terméshozamot, hanem javítja a talaj minőségét is. Ezenkívül egyéb előnyökkel is jár, visszaszorítja a kártevőket és a betegségeket, ugyanakkor növeli a mikrobák és hasznos rovarok diverzitását.
Bár egyes növények hagyományos köztes vetése régóta sikeres, például Mexikóban a kukoricáé babbal és sütőtökkel, amelyet milpa néven ismernek, nem minden köztes vetési rendszer okoz javulást, mivel egyensúlyt kell teremteni a felhasznált növények között.
A mezőgazdasági rendszerek környezeti és gazdasági fenntarthatóságának növelése érdekében az Európai Diverfarming projekt egyik kutatócsoportja megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a köztes vetési eljárást a Murcia régióban a legelterjettebb exportra szánt nyári növénnyel, a görögdinnyével próbálják ki.
A CEBAS – CSIC, az Universidad Politécnica de Cartagena (UPCT), és a Murciai Egyetem kutatói az intenzív dinnyetermesztés során a növényvédő szerek és műtrágyák túlzott használata által okozott talaj- és vízromlás problémájára keresnek megoldásokat. Elemezték a talaj tápanyagait, a tehénborsó és a sárgadinnye köztes kultúrájának fizikai-kémiai tulajdonságait, enzimaktivitását és talajmikrobiális közösségét (nagy teljesítményű szekvenálással), ökológiai gazdálkodási gyakorlatokat, eltérő termesztési mintákat és 30%-kal kevesebb trágyázást alkalmazva, mint ami a monokultúrában szokásos.
Az eredmények szignifikáns növekedést mutattak az összes nitrogén szintjében, a felvehető foszforban és az összes szerves szénben, valamint a dinnyetermésben a köztes vetés első évében, függetlenül attól, milyen köztes vetési mintát követnek.
Ezzel a terméskombinációval, melynek következményeit eddig nem vizsgálták, a baktériumközösség szerkezetében olyan változások következtek be, amelyek a talaj összes nitrogén- és foszforkoncentrációjának növekedésével és a dinnyetermés növekedésével mutattak összefüggést. Ezenkívül nagyobb mennyiségben találtak hasznos mikroorganizmusokat, például Pseudomonast, Bacillust, Streptomycest és Sphingomonast.
Így az első évben a tehénborsó és a dinnye kombinációja olyan fenntartható termesztési rendszert eredményezett, amely kevesebb külső ráfordítást használt és növelte a dinnyetermést, valamint javította a talaj minőségét. Tekintettel arra, hogy az első évtől a diverzifikált termesztési rendszerek alkalmazása biztosítja a rendszeres élelmiszerellátást és jövedelmet, e köztes vetési rendszerek hosszabb távú elemzésére lesz szükség. Ezen elemzéseknek meg kell erősítenie a tehénborsó mikroorganizmusok és a dinnye közötti pozitív kölcsönhatásra és funkcióikra vonatkozó megállapításokat, és részletesebben tanulmányoznia kell, hogy melyik köztes vetési minta lenne a legelőnyösebb a termelő számára.
Ezzel a tanulmánnyal a diverzifikált termesztési rendszerek előnyeinek ismerete tovább bővült; ez az egyik stratégiája az Európai Bizottság által a H2020 programon belül finanszírozott Diverfarming projektnek, amely paradigmaváltásra törekszik az európai mezőgazdaságban.
A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” felhíváson belül, a 728003 számú megállapodás alapján. A projekt résztvevői: a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc) egyetemek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóközpontok, az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco és a Barilla (Olaszország), a LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), az Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), a Weingut Dr. Frey (Németország), a Nedel-Market Kft. és a Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország) vállalkozások.
