A Diverfarming projekt algoritmusok és bioinformatikai megközelítések segítségével tudományosan bizonyítja a komposzt használatának környezetvédelmi és agronómiai hatékonyságát a hagyományos műtrágyák helyett a talajban.

A fenntartható mezőgazdaság teret hódított az elmúlt évtizedekben. Ez a növekvő rendszer olyan tevékenységeket egyesít, amelyek hosszú távú előnyökkel járnak: összekapcsolja az élelmiszertermelést a környezeti/természeti erőforrások megőrzésével. A vetésforgó, a köztesvetés és a fenntartható gazdálkodási módszerek, például a csökkentett talajművelés vagy a szerves trágya használata általános gyakorlat az ilyen típusú mezőgazdaságban.

A Diverfarming projekt keretében olyan paradigmaváltást keresünk az európai mezőgazdaságban, amely környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóbb mezőgazdaság irányába mozdul el. Ennek érdekében fel kell mérni a különböző terménydiverzifikációk és eltérő mezőgazdasági eljárások agronómiai, környezeti és társadalmi-gazdasági hatásait. Figyelembe véve, hogy a talajban élő mikroorganizmusok fenntartják a talaj egészségét, és kulcsfontosságúak a mezőgazdasági rendszerekben, a növénytermesztésben, a Diverfarming projektcsapat egyik tanulmánya olyan fenntartható eljárásokra összpontosít, mint például a komposzt felhasználásának hatása a mikrobiális talajéletre.

A CEBAS – CSIC és az Universidad Politécnica de Cartagena munkatársaiból álló kutatócsoport elemezte és összehasonlította a talaj különböző mikrobaközösségeinek kölcsönhatásait három különböző termesztési rendszerben: hagyományos művelésben, szerves rendszerben évente komposzt hozzáadásával és szerves rendszerben juhtrágya évi hozzáadásával. A baktériumközösségekben bekövetkezett változások tanulmányozásához a gen16S rRNS DNS-fragmenseit (amit amplikonokként ismerünk) szekvenálták, majd bioinformatikai elemzéseket végeztek, például az együttes előfordulási hálózatokat alkalmazták. Ezek lehetővé teszik a talajban élő mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások megismerését és tanulmányozását, a köztük fennálló kapcsolatok (mutalizmus, versengés, ragadozás) felmérését. Emellett algoritmusokat használtak a funkcionalitás előrejelzésére, amely lehetővé teszi e mikroorganizmusok lehetséges funkciójának filogenetikai tanulmányozását a talajban.

Mindezek a megközelítések azt mutatták, hogy a komposzt hosszú távú alkalmazása módosította a baktériumközösséget, növelve a hálózat összetettségét és javítva a bakteriális kommunikációt. A komposzt hozzáadásával végzett biogazdálkodási gyakorlatok esetében a többi termesztési rendszerhez képest nagyobb nitrogénmegkötő képességet, alacsonyabb N2O-kibocsátást és nagyobb szénmegkötési potenciált mutattak ki. Ez megmutatja, hogy milyen fontos a stabil szervesanyag-pótlás, például komposzt formájában, és a megfelelő eszközök alkalmazása, hogy feltárhassuk a baktériumközösség hosszú távú válaszát a különböző művelési rendszerekre.

A komposzt-módosítások alkalmazása tehát hosszú távon jelentős előnyökkel jár a termelő és a környezet számára, mivel hosszan tartó alkalmazásuk csökkentheti a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást, és stabilabb talajt hozhat létre, amely képes ellenállni a klímaváltozás hatásainak.

A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” kihíváson belül, a 728003 számú megállapodás alapján. Résztvevői a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc), a Consiglio per la kutatóközpontok ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország), az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco és a Barilla (Olaszország), Arento cégek, LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), Nieuw Bromo Van Tilburg és Ekoboerdeij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market Kft. és Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint Paavolan Kotijuustola és Polven Juustola (Finnország).