A Diverfarming projekt csapata elemzi a növények bevezetésének hatásait a szénciklusra a nem öntözött mandulafák és az öntözött mandarinfák rendszerében.

Az antropogén eredetű üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 23%-át a mezőgazdaság és a talajhasználat változása adja. Ezenkívül a mezőgazdaság terjeszkedését és intenzifikálását a talajpusztulás és -leromlás meghatározó tényezőjének tekintik, mivel felgyorsítja az erózió ütemét és elősegíti a szerves anyagok és tápanyagok elvesztését. A leggyakoribb fenntartható gazdálkodásmód a tárpanyagban szegény talajok szerves széntartalmának fenntartására és helyreállítására a csökkentett talajművelés; takaró növények használata; és komposzt vagy istállótrágya kijuttatása, de hogyan befolyásolja a terménydiverzifikáció a szénciklust? Az Európai Diverfarming projekt egyik munkacsoportja elemezte a fás szárú növények (mandula- és mandarinfák) diverzifikálásának lehetőségét, és megállapította, hogy évelő növények, például a kakukkfű és a kapribogyó betelepítése az öntözés nélküli mandulafák sorai közé a talaj fokozott szénmegkötése révén elősegíti az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését.

A teamet a CEBAS–CSIC kutatói, María Martínez-Mena, Carolina Boix-Fayos, Efraín Carrillo, María Almagro és Elvira Díaz, valamint az Universidad Politécnica de Cartagena kutatói, Raúl Zornoza, Virginia Sánchez, José Antonio Acosta és Silvia Martínez alkotják. Értékelték a terménydiverzifikáció rövid távú hatását a talaj szén-egyensúlyára az öntözés nélküli és az öntözött fás növények rendszerében félszáraz mediterrán körülmények között. Konkrétan számszerűsítették a talaj szén-dioxid-kibocsátását az egyensúly kiszámításához, és értékelték, hogyan hat a terménydiverzifikáció a szén-egyensúlyt befolyásoló fő tényezőkre a murciai Diverfarming projekt két esettanulmányában.

A vizsgált növények organikus szárazgazdálkodásban művelt mandulafák és öntözött mandarinfák voltak. 2018-ban a mandulafák sorközeiben évelő növényeket, például kapribogyót és kakukkfüvet ültettek, míg a mandarinfák sorközeiben vetésforgóban egynyári növényeket vetettek: árpa, bükköny és bab keverékét. A kutatócsoport két éven keresztül figyelte a talajból a légkörbe kerülő CO2-kibocsátást, valamint az erózióból eredő szénveszteséget és a növények növekedésével a rendszerbe jutó szén-dioxid-nyereséget.

A növénytermesztés diverzifikációja rövid távon befolyásolta a szénmérleget (nyereség és veszteség). Az egynyári növényekkel diverzifikált öntözött mandarinültetvényben ugyan nem javult a talaj szénháztartása, de az évelő fajok betelepítése a száraz művelésű mandulaültetvényben igen (65-73%-kal csökkentve a szénveszteséget).

A fás szárú növények évelőkkel történő köztes vetés a talaj növekvő szén-dioxid-megkötése révén, amint az új növények teljesen kifejlődnek és stabilizálódnak, hosszú távon mérsékelheti az éghajlatváltozást. A kutatás folytatása során el lehetne dönteni, hogy az ilyen típusú diverzifikáció hosszú távon szén-nyelőkké alakíthatók-e, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

Martínez-Mena, M., Boix-Fayos, C., Carrillo-López, E. et al. Short-term impact of crop diversification on soil carbon fluxes and balance in rainfed and irrigated woody cropping systems under semiarid Mediterranean conditions. Plant Soil (2021). https://doi.org/10.1007/s11104-021-05101-w