A Diverfarming projekt egyik csapata azt elemzi, hogy az intézményi környezet hogyan okoz kognitív döntéshozatali korlátokat a gazdálkodók számára, amikor a fenntartható gazdálkodás elfogadásáról van szó.

A manapság uralkodó mezőgazdasági művelésmódoknak egyértelmű negatív hatásai vannak, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, a talajerózió és a vízszennyeződés. Bebizonyosodott, hogy a fenntarthatóbb mezőgazdasági módszerek alkalmazása orvosolhatja ezt a helyzetet, valamint mérsékelheti az éghajlatváltozás következményeit. A változtatás szükségessége és a fenntarthatóbb művelésmódok bizonyított előnyei ellenére azonban ezek elfogadása még mindig nagyon lassú. Mi vált ki ilyen óvatosságot a mezőgazdasági közösségben, amikor ezeknek a gyakorlatoknak a bevezetéséről van szó?

A legfrissebb szakirodalom szerint léteznek korlátok, azaz öngerjesztő mechanizmusok, amelyek amelyek újrateremtik a jelenlegi helyzetet és gátolják a változást. A szakirodalom eddig a társadalmi-gazdasági, technológiai és intézményi korlátokat tanulmányozta, hogy megértse a fenntarthatóság felé vezető átmenet folyamatait az agrár-élelmiszeripari rendszerekben. A kognitív eredetű korlátok szerepével azonban nem foglalkoztak részletesen.

A wageningeni (Hollandia) és az exeteri (Egyesült Királyság) egyetem munkatársaiból álló csapat azt elemezte, hogy az intézményi környezet hogyan teremt kognitív korlátokat a döntéshozatalban a gazdálkodók számára a fenntartható gazdálkodásmódok átvételekor.

A vetésforgó hüvelyesekkel történő diverzifikálásának példáját használva a biológiai sokféleség és a talajegészség növelése érdekében bevett stratégiaként, a gazdálkodókkal végzett mélyinterjúk megállapították, hogy a gazdálkodók beágyazott társadalmi-technikai környezetei arra késztették őket, hogy gazdasági célra, vagyis a profit maximalizálására összpontosítsanak. Mivel azonban a gazdálkodók a vetésforgóban a hüvelyeseket inkább normatív célokkal (nevezetesen a „mi a helyes cselekedet”), mintsem gazdasági célokkal társítják, nem valószínű, hogy fontolóra veszik a termesztésüket, függetlenül a lehetséges előnyöktől és költségmegtakarítástól. Sőt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a megkérdezett gazdálkodók ismerték a hüvelyesek előnyeit, az ilyen jellegű gyakorlatok átvételének akadályait nem lehet pusztán az ismeretek hiányával magyarázni.

A kognitív korlátok ezért drasztikusan csökkentik az alternatív gazdálkodás bevezethetőségét. A hüvelyesek és hasonló növények termesztése még akkor is, ha nyereséges, csak a legvállalkozóbb (innovatívabb és kockázatvállalásra nyitottabb) gazdálkodókat vonzza, de ez nem elég ahhoz, hogy annyira elterjedjen, mint ahogyan szükséges lenne.

Ebben az esetben az eredmények azt sugallják, hogy a jelen tanulmányhoz kidolgozott keretrendszer segíthet azonosítani azokat az akadályokat és specifikus regionális, valamint közös megoldásokat a terménydiverzifikálására és olyan összehasonlítható módszerekre, amelyek relevánsak az agrár-élelmiszeripari rendszerek fenntarthatóság felé történő átmenet szempontjából.

A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszer-biztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” kihíváson belül, a 728003. számú megállapodás alapján. Résztvevői a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tusciai (Olaszország), Exeteri és Portsmouth-i (Egyesült Királyság), Wageningeni (Hollandia), Trieri (Németország), Pécsi Egyetem (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc), a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute (LUKE) kutatóközpontok (Finnország), az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco, a Barilla (Olaszország), és az Arento cégek , LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), Nieuw Bromo Van Tilburg és Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), Weingut Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola vállalatok (Finnország).

További tájékoztatás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. // + 34 957 21 22 45