A Diverfarming projekt a köztes vetés és a mezőgazdasági kezelések hatásait értékeli a talaj szerves széntartalmának dinamikájára négy éghajlati régióban, Spanyolországban, Olaszországban és Finnországban.

A fenntartható mezőgazdaság kulcsfontosságú stratégiaként jelenik meg a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó cselekvési terv fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, amely a szegénység és az éhezés csökkentését, valamint a klímaváltozás kezelését a természeti erőforrások megőrzése mellett kívánja elérni. Ebből a szempontból a talaj szerves szénkészletének növekedése fontos lépést jelenthet a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszerek kialakítása felé. Figyelembe véve, hogy a talaj szerves széntartalma a talajminőség és az agronómiai fenntarthatóság egyik legfontosabb mutatója, mivel erősen hat a talaj egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira, a szénkészlet növelése (vagy veszteségének elkerülése) meghatározó feltétele a mezőgazdasági és környezeti fenntarthatóságnak.

A projekt keretében megvalósított köztes vetési és alacsony ráfordítású módozatok talajszénciklusra gyakorolt hatásának felmérése érdekében a Portsmouthi Egyetem kutatói csoportja, a Cartagenai Egyetem CSIC Aula Dei kísérleti állomása, az olaszországi Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (CREA) és a finn Természeti Erőforrások Intézete (LUKE) négy esettanulmányban értékelte a talaj szerves széntartalmának változásait több mint nyolc év alatt. A kísérletekben a köztes vetést és a fenntartható gazdálkodási módokat próbálták ki.

Módosított ECOSSE-modellt alkalmaztak, hogy felmérjék a köztes művelés és a mezőgazdálkodás hatását a talaj szerves szén dinamikájára. A modell feltárta, hogy a növényfajok, a talajművelés és a szerves javító anyagok fajtája azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a talaj szerves széntartalmát.

A murciai spanyol esettanulmányban kilenc év alatt a komposzt hozzáadása és a takaró zöldségfélék alkalmazása a változatos rendszerekben a talaj szerves széntartalmának növekedését eredményezte a hagyományos kezeléshez képest. A Foggia (Olaszország) és Huesca (Spanyolország) környéki esettanulmányokban modellezték a talajművelés hatását a talaj szerves szénkészletére a kísérleti táblákon, és pozitív hatást jeleztek, amikor szántás nélküli talajművelés mellett döntöttek.

Konkrétan a huescai gabonakísérletben a szántás nélküli talajművelés és istállótrágya együttes hozzáadása bizonyult a legjobb stratégiának a talaj szerves széntartalmának növelésére, amely ezen stratégiák alkalmazásával 20 éven belül megduplázódhat, szemben a jelenlegi gyakorlattal.

Ezt az értékelést arra is használták, hogy feltárják a köztes vetés hatását Finnország boreális régióiban, ahol a talaj széntartaléka fokozatosan csökken (évente 0,4%-kal lesz kevesebb). Az eredmények szerint a hagyományos gabonafélékben a talaj szervesszén-vesztesége elkerülhető, ha fűféléket vagy hüvelyeseket hagyományos kalászos vetésforgóban vetik, istállótrágya hozzáadásával.

Mind a szimulációk, mind a mérések kimutatták, hogy a köztes termesztés figyelembe vételével a talaj szerves széntartalma gyorsabban nő a mediterrán régiók kísérleti tábláin, mint a boreális ökoszisztémákban.

Ez a tanulmány új betekintést nyújt a köztes vetésben és a fenntartható mezőgazdasági művelésmódokban rejlő lehetőségekbe, amelyekkel növelni lehetne a talaj szerves széntartalmát Európa különböző talaj-klimatikus régióiban.

A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” felhíváson belül, a 728003 számú megállapodás alapján. A projekt résztvevői: a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc) egyetemek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóközpontok, az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco és a Barilla (Olaszország), a LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), az Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), a Weingut Dr. Frey (Németország), a Nedel-Market Kft. és a Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország) vállalkozások.

Begum K, Zomoza R, Farina R, Lemola R, Álvaro-Fuentes J, Cerasuolo M. Modeling Soil Carbon Under Diverse Cropping Systems and Farming Management in Contrasting Climatic Regions in Europe. Frontiers in Environmental Science 10: 819162 (2022)

További tájékoztatás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. // + 34 957 21 22 45