Az agrár-élelmiszeripari ágazat felismeri az olasz gabonaalapú rendszerek az együttes termesztés erősségeit és gyengeségeit

A mezőgazdaság belterjessége, amelyet a külső ráfordítások, például az energiabevitel és az agrokémiai termékek nagymértékű felhasználása jellemez, negatívan hat a környezetre, talajromláshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet. Ennek a nyugtalanító helyzetnek a visszafordításához és a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság felé való elmozduláshoz az olyan megoldások, mint a köztes vetés és a csökkentett ráfordítás hatékony eszköznek bizonyulnak. Ezeket tudományos konszenzus is támogatja, bevezetése azonban nem mindig egyszerű.

Hogy megismerje az agrár-élelmiszeripari rendszer szereplőinek (gazdálkodói közösségek, mezőgazdasági technikusok, közigazgatási szervek és egyesületek) felfogását a több növény együttes termesztési rendszere és a fenntartható gazdálkodásmódok átvételével kapcsolatban, speciálisan az olaszországi gabonafélék esetében, a Diverfarming projekt egy csoportja konzultációt folytatott azokról az előnyökről és akadályokról, amelyekkel az érdekelt felek szembesülnek az ilyen típusú rendszerek alkalmazása során.

Olaszországban a Diverfarming projekt több növény együttes termesztési lehetőségét mind szárazföldi gabonafélékben, mind öntözött gabonaalapú rendszerekben kipróbálja. Nyilvános konzultációra került sor több mint 50 szereplő részvételével (beleértve a mezőgazdasági termelőket, műszaki tanácsadókat, technikusokat, közigazgatási szakemberket, civil szervezeteket, egyesületeket és kutatókat), hogy feltárják, milyen gyakorlati ismereteik vannak a jelenlegi diverzifikációs stratégiákról mint a mezőgazdasági intenzifikáció alternatívájáról.

Így a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (CREA), az Universidad Politécnica de Cartagena (UPCT) és a Tusciai Egyetem kutatóiból álló csapat összegyűjtötte az olasz mezőgazdasági élelmiszer-ágazat véleményét a legfontosabb agrár-környezetvédelmi kérdésekről, a kiemelt intézkedésekről, a legmegfelelőbb gazdálkodásmódokról és azok hatékonyságáról, valamint a gyakorlatok átvételének fő akadályairól, és egy többszempontú elemzési módszerrel vizsgálta a különböző felfogásokat (ez arra szolgál, hogy összehasonlíthassák az eltérő jellegű projekteket vagy intézkedéseket).

A fő problémák, amelyet a szereplők feltártak, a jövedelmezőség elvesztésétől való félelem és sok gazdálkodónak a köztes vetésben való korlátozott jártassága volt. Az érdeklődők számára nagyon fontos erősség, hogy azokat a növényeket, amelyek a kalászos-paradicsom vetésforgó és az együttes termesztés (a hüvelyesek vetésforgóba történő bevezetése) alternatívái már monokultúraként termesztik, ezek jól alkalmazkodnak a helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz, ill. olyan növények, amelyeket a termelők széles körben ismernek.

A megkérdezettek a minimális talajművelést, a növényborítás fenntartását, a forgatást, a trágyakijuttatást és a zöldtrágya felhasználást megfelelőnek és eredményesnek tartották. Ezek a fenntartható gazdálkodásnak a projekt által javasolt stratégiái, amelyek nem költségesek, nem igényelnek sem jelentősebb gépesítési beruházásokat, sem magasan képzett gazdálkodókat, ami jelentős bevezetési potenciált sejtet.

A köztes vetésre vonatkozó ismeretek hiányának leküzdésére a gazdálkodók képzése ezekre a technikákra és a diverzifikáció kezelésére lenne az egyik megoldás. Másrészt az ilyen ismereteknek a szakpolitikai elképzelésekbe történő integrálása a fenntartható gazdálkodásmódok elfogadottságát növelő stratégia lehet.

A Diverfarming az Európai Bizottság Horizont 2020 Programja által finanszírozott projekt, az „Élelmiszerbiztonság, Fenntartható Mezőgazdaság és Erdészet, Tengeri, Tengerészeti és Belvízi Kutatás és Biogazdaság” felhíváson belül, a 728003 számú megállapodás alapján. A projekt résztvevői: a Cartagenai és a Córdobai Egyetem (Spanyolország), a Tuscia (Olaszország), Exeter és Portsmouth (Egyesült Királyság), Wageningen (Hollandia), Trier (Németország), Pécs (Magyarország) és ETH Zürich (Svájc) egyetemek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóközpontok, az ASAJA mezőgazdasági szervezet, valamint a Casalasco és a Barilla (Olaszország), a LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), az Ekoboerderij de Lingehof (Hollandia), a Weingut Dr. Frey (Németország), a Nedel-Market Kft. és a Gere Attila Pincészet (Magyarország), valamint a Paavolan Kotijuustola és a Polven Juustola (Finnország) vállalkozások.

További tájékoztatás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. // + 34 957 21 22 45